Jordánia-Izrael

Az Index Jordánia-topicjából másolok át egy hírt:

Aki Jordániából szándékozik Izraelbe látogatni, nagyon körültekintően válassza meg a határátlépés helyszínét, ugyanis újabban az Allenby-hídon átkelőknek már csak korlátozott vízumot adnak, amely csak a Palesztin Hatóság által ellenőrzött területekre érvényes, Izrael többi részére nem.

Infó itt magyarul: globusz.net/node/2803 és angolul: redressnewsblog.blogspot.com/2009/08/palestinian-authority-only-new-israeli.html

Mi még megúsztunk nyáron és a King Hussein/Allenby-n átmenve, és simán húztunk befelé Izraelbe.Ez most nem biztos, hogy így van, tehát az ajánlott átkelők: az arabai (Eilat-Aqaba) és a Sheik Hussein híd.

Hankiss Elemér beszélt nemrég a tévében a társadalmi szerződésről, amely Magyarországon a rendszerváltáskor nem köttetett meg. Erről jutott eszembe, amit egyik barátunk mesélt Izraelről, és amelynek nyomaival az utcán is találkoztunk. Nem nagyon van olyan, hogy hajléktalan, vagy ha igen, nagyon elbujhatnak, mert egyet se láttunk. A bajbajutottakon számos civilszervezet segít. Ha valamihez segítség kell, és kiadnak erről közleményt, hamar összegyűlik a pénz. Egyáltalán, mindig gyűjtenek pénzt, pl. szombatra, a szegényeknek készülő kajára is. Láttuk az ingyenebédet, mikor szombaton a Nyugati falhoz mentünk. A civilszervezetek mellett a szakszervezetek is nagyon erősek és befolyásosak.

Óriási az összefogás, ugyanakkor az ellentétek is nagyok, nemcsak zsidó-muszlim viszonylatban, hanem a zsidóságon belül is, sőt mintha mostanság ez utóbbi egyre erősödne. Az ultraortodoxok, akik befolyása láthatóan növekszik, a Meá Sheárimon túl is egyre inkább érvényesíteni akarják a kemény szabályokat, ezért vannak a szombati parkolóház-nyitvatartás miatti zavargások is. Sokuk nem ismeri el a zsidó államot, a cionizmust úgy ahogy van, elutasítja, és pártjaik gyakran a muszlimokkal azonos ügyeket képviselnek - amiben amúgy van logika, mert főként olyanokat, amelyek a nagycsaládoknak kedveznek. Az ultrák közül rengetegen nem dolgoznak, ezért a nem vallásos zsidók egy része érthetően be van rájuk rágva rendesen, mondván, nem elég, hogy elutasítják az államot, az állam tartja őket el a nagy családjukkal együtt. Az ultraortodoxok nagyon harciasak. Azt is hallottam, hogy a palesztinok által lakott helyekre simán mehetnek, mert félnek tőlük. Ezt egy "pajeszos" ismerősöm azért nem erősítette meg. Kissé irigykedve mondta, hogy ő annak ellenére, hogy sok éve Izraelben lakik, mennyi helyre nem teheti be a lábát, ahol én már járhattam. Nem akarja láthatóan kipróbálni, hogy tényleg félnek-e tőle az arabok. Sokat beszélgettem ultraortodox nőkkel, lányokkal, mikor a szombati zavargások alkalmával meglátogattuk őket. A rendőröket szidták, hogy ezek itt nem is zsidók, sőt gyűlölik a zsidókat, akik őrzik a zsidó szokásokat és vallást, pedig ezek nélkül nincs zsidóság. A kakás pelenka állítólag az ultrák egyik fegyvere. Bevetni nem láttuk, csak mesélték nekünk, hogy mikor tüntetnek a parkolóházak nyitvatartása ellen, akkor dobálják meg a rendőröket az összegyűjtött szaros pelenkákkal. Azért ez nagyságrendekkel barátságosabb fegyver, mint ami ott liffeg a katonák és rendőrök oldalán.

Érdekes a hadsereg és a katonaság társadalomba ágyazottsága is. A hároméves kötelező katonaság (a "pajeszosok", vagy a helyi szleng szerint "pingvinek" nagy része ebből kimarad) nemcsak, hogy erkölcsi kötelességként lebeg a fiatalok feje fölött, hanem ahogy láttuk igyekeznek azt úgy megszervezni, hogy nem alaki dolgokkal van tele, hanem a kemény kiképzés mellett egy nagy buli, amit lehet, hogy még élveznek is (mármint az együttlétet, a háborúzást gondolom kevésbé). Nagyon számít, hogy ki hol és milyen beosztásban töltötte a katonaidejét. Aki jó helyen volt (ez alatt a veszélyes, harci helyeket kellett asszem érteni), az később jó munkalehetőségekre és társadalmi megbecsülésre számíthat. Hallottunk egy huszonéves fiúról, aki valamilyen egységnek a főnöke volt. Felfedezett egy robbanóvalamit és azon nyomban rávetette magát, így védve meg saját testével a többieket. Ezzel kapcsolatban az a közvélekedés, hogy ez természetes, hiszen az ő feladata volt a többiek védelme. Ha nem volt más lehetőség, akkor ezt kellett tennie. Így él tovább a Leon Uris könyvéből, az Exodusból ismert attitűd. Azon már aztán teljesen leesett az állunk (az enyém legalábbis mindenképpen), mikor egyik izraeli barátunk a Tel-Avivi tengerparton heverésző, fagyizó, játszogató fiatalokra mutatva mondta, hogy közülük bármelyik bármikor feláldozná magát a hazáért. Hmmm..... Kérdezősködtem az emberölésről is. Mert ugye hazavédés közben erről van szó, akárhogy is kerülgetjük. Erre a válasz: ez alapvetően annak kérdése, hogy ki  a gyorsabb. Ha nem te vagy, akkor téged ölnek meg, ez van. Uhh...

Általában nagyon jellemző a para, amit persze megalapoznak az átrakétázások és a hatalmas arab tenger, amelynek a közepében élnek, na meg az olyan tapasztalatok,  mint azé az izraelié, aki megkérdezte házuk palesztin tervezőjétől, hogy nem gond-e neki, hogy zsidóknak dolgozik, nem szólják-e meg ezért otthon. Erre az volt az amúgy  barátságos fickó válasza, hogy nincs ebből problémája, hiszen végülis maguknak építik, előbb-utóbb a palesztinok házai lesznek ezek.

Találkoztunk egy érdekes fazonnal Petrában. Akcentusa alapján az USA-ból telepedett át Izraelbe. Nem jellemzően, rendszeresen átjár Jordániába, nemcsak Petrába. Éppen egyik rokonának mutatta meg az ősi nabateus várost, és az egyik pihenőnél ilyeneket szólt: az izraeliek azért félnek átmenni Jordániába, vagy más arab országba (mondjuk sokba eleve nem mehetnek), mert akkor szembesülnek azzal, hogy ott nem hasonló, hanem ugyanolyan emberek élnek, mint közvetlen közelükben, és átérzik, hogy mennyien is vannak ők, na meg azt is látniuk kellene, hogy ezen a területen, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában ugyanazt eszik, ugyanúgy élnek, beszélnek az emberek, az izraeliek pedig félnek, rájönnek egyszer, hogy ebbe a körbe ők is beletartoznak, számos szokásbeli, életviteli dolgot tekintve, no meg azzal, hogy nagyon hasonló nyelvet beszélnek. Mégis úgy akarnak tenni, mintha nem értenék az arabokat. Ő ennél sokkal frappánsabban fejezte ki magát, én csak makogok erről a kényes témáról, mert hátamban érzem azok tekintetét, akik olvashatják a blogomat és esetleg megbántja őket, amit írok. Nem ez a szándékom tényleg, csak az alapos megismerés, pontosabban megértés, ennek az abszurd helyzetnek a felfogása, ami ott kialakult, és ami gúzsba kötve tart egy csomó embert. Vajon van-e valami, ami feloldja az arab-izraeli konfliktust? Az én projektem, hogy az amúgy kiváló gázai beach-en tengerparti hátizsákos hostelt és campinget építsek, megdőlt. Nem jó ötlet, mondta egy - ráadásul palesztin - ismerősöm. Az ottlakókat nem lehet ezzel érdekeltté tenni a béke megteremtésében, hiszen akkor nem kapnának egy csomó segélyt a gazdag arab országokból, hogy tartsanak ki... 

Ide raktam fel a fotóimat, mert a régi fotótáram már betelt: 

picasaweb.google.com/erzsebetnagy.nagy

A nagy rohanásban kissé elfelejtődött, hogy terrmészetesen Betlehemben is jártunk. 2005-ből már ismertük a dörgést, arab sherut taxival mentünk. A buszban megismerkedtünk egy palesztin lánnyal, aki segített nekünk olcsón taxit szerezni, úgyhogy kézről kézre adtak bennünket egészen Jézus születése helyéig, a Születés templomáig. Ez a hely továbbra is fantasztikus, az altemplom hangulatát nem igazán lehet leírni. Itt gyújtöttem mindazoknak "ajándékot", akiknek ígértem ilyet.

Most kicsit több időnk volt, így volt alkalmunk megkeresni az ún. tejbarlangot, ahol a szoptató Szűzanya egy csepp teje a földre került, és ott a talaj kifehéredett. No comment... Amúgy helyes kis modern temlom ez.

A templomozás és rövid betlehemi séta után irány taxival a falhoz. A fal itt tényleg fal, a durvább verzióból. Simán átjutottunk, so ellenőrzés. ez nyilván a fizimiskánknak volt köszönhető, az élmény mégis kissé szorongató volt. A többit képekben: 

betlehemi iránytaxi

betlehemi főtér

a templom bejárata

Születés temploma

a lejárat

itt született Jézus (ahova az apáca a babát tette)

tehát itt

itt állt a jászol

a temlom kívülről

A "fal"...

Az egyik képen

látszik, hogy

közvetlenól a falnál

óvoda van.

Igen, egeszen a managerig terjedoleg ismerkedtunk az Arab Bankkal, miutan nem sikerult meggyozodnunk arrol, hogy a sikeruletlen tranzakcio utan a Kati szamlajarol - az OTP altal kuldott sms-sel ellentetben - tenyleg nem vettek le a penzt. A managerrel remelhetoleg sikerult megertetni, hogy ha nem latnak tranzakciot, legalabb azt irjak le, hogy tudjuk mutogatni arra az esetre, ha az OTP levette a 200 dinar osszegu forintot a szamlarol. Valoszinuleg nem lesz gond, de azert megis furcsa ket dolog. Minek jon sms, mikor az OTP (beszeltunk veluk skype-on) nem is latja a tranzakciokat tobb napra visszamenoleg. Legalabb azt latna, hogy milyen sms-t kuld a robotja. De nem. A masik furasag, hogy az Arab Bank managere elarulta, hogy a mastercardot nem akceptaljak. De akkor miert nem kopte ki az automata a kartyat rogton. Miert kert pin-t, miert adott ki penzkiados hangokat, majd miert jott sms, hogy levontak a szamlarol a penzt. 

De most, hogy osszecsoditettuk a bankos fijukat, remelhetoleg jon az igazolas arrol, hogy nem tortent semmi, es minden OK lesz.

Ami nem OK, hogy haza kell menni, pedig meg barangolnek kicsit. Mondjuk visszamennek Indiaba, meg Nepalba, meg egy kicsit elhuznek a Tavol-Keletre is. Valahogy nem fulik a fogam az europai nyarhoz, de ez van.

Megyek is egy utolsot martozni a szukban.

Még egy naplementés kép

Az ammani reptéri vécésnő kicsit elszenderedett

napfelkelte a repülőn

Minden ugy volt, ahogy Gabi irta, se elvenni, se hozzatenni nem tudok, annal is inkabb ,mert eleg belfacsaro az utcan keszult friss gyumolcsle. Sietve csak annyit, hogy a Holt tengeri naplemente es az esti hullamzas mindenkinek ajanlott!!! Holnap ugyintezes (Kati bankszamlaja) es shoppingolas, no meg bucsu az egesz mozitol.

Ma -Erzsi szerint koran- 10.00 kor az ammani fellegvarat mutattuk meg Katinak. Ketoras seta a romok kozott, majd egy kis pihi a szallason, -gondoltuk. Am az elet kozbe szolt, ismet a bankkal volt a problema. automatabol szerettunk volna kivenni JD-t de nem valami canceles uzenet jelent meg a cash helyett, viszont a mobiltelefonos uzenet meg arrol szolt, hogy megkaptuk a penzt. No egy feladat aminek holnap a vegere kell jarnunk, mert a bankban azt mondtak csak 3 utan tudnak utana nezni s majd hagynak uzenetet a szallason, de nem ez tortent.

Igy kis kessel es aggodalommal indultunk a Deadseehez. A napnak az utobbi ket nap nem ereztuk az erejet, akarmennyit is lehetett napozni, nem latszott rajtunk. a viz kellemesen meleg, olajosan sos volt. A fo attrakcio, persze a lemeno nap sugarainal ulve, furodve az erosodo hullamok kozott varni a sotetedest. A voroslo egalja kulonosen emlekezetesse tette a mai napot is. Holnap a szuk felfedezese, a csecsebecsek beszerzese lesz a program. Aztan sajna pakolas, s repulunk haza! Udv. Gabi

Utunk vegere tettunk par lajtos napot, igy ket nap tengerparti ejtozest. Legutobb a Wadi Mujib kanyonturan szerzett serulesek miatt lehetetlen volt a sos tengerben maradni, amikor a fenekunket erte a viz, vonyitva rohantunk ki. Marpedig igy nem lehet a viz szinen lebegni, ugye. Most hogy tartottunk ket nap szunetet, mar batran bementunk a Holt tengerbe. Irto meleg volt, szinte forro es valami elkepesztoen sos. Ha a viz szembe kerul, az gyilkos. A tenger utan rohantunk az edesvizes medencebe, ahol persze szinten langyos volt a viz, olyan pisihomersekletu. Sokan voltak benne, legtobben az Eszter-fele icipici furdoruciban, ertsd: fejet es teljes testet borito fekete furoruha, amolyan denever-nindzsa stilusban eloadva. Volt kozottuk olyan is, ami elment volna T-mobil reklamnak ahogy arra Szlavi ravilagitott, mert a szine a jol ismert lehetetlen rozsaszines neonvalami volt. A Holt tengerben neztuk meg a naplementet. A Nap pont Jeruzsalem iranyaban ment le, ugyhogy lattunk par jol ismert tornyot, es nappal meg a Sziklamecset aranykupolajat is. Szep kerete volt ez az utunknak, meg ha igy leirva kicsit giccses is.

Delelott csak az Abdullah mecsetet, az uj, latogathato kek mecsetet terveztuk be, a Citadella holnapra marad. Az Abdullahban eloszor azt mondtak, hogy a muzeum zarva van (nem volt kedve senkinek odajonni kinyitni). En reklamaltam, mondvan, hogy hogy beszedik a jegy arat, es a muzeum zarva van, csak nem egy szent hely latogatasara szednek penzt??? Erre mondta a kapuor, hogy varjak, es csakhamar - a taxisunk kozremukodesevel - elokeritettek valakit, aki kinyitotta a muzeumot. Nem volt nagy szam, de erdekes fotokat es holmikat lehet megnezni az egyik korabbi uralkodoro.

Holnaputan csak Amman lesz, ezert szepen sorravesszuk, ami meg kimaradt. Ezuton is koszonom az otleteket!!!

Az Abdullah mecset látogatói

erre van Mekka

itt lehet bemosakodni

Abdullah kívülről

A Holt tengeri uszodás strand

kilátás a Citadelből

Holt tengeri naplemente

(Jeruzsálemnél megy le a Nap) 

kajálda

ez is a Holt tenger

Megfogadtuk, hogy kovetve Detty tanacsat, terdig ero romokat nem nezunk meg. Na azert hasonlok majdnem beficcentek. Oszinten szolva ide kell, hogy soroljak olyat, mint Al-Azraq. De a Harranah (nem biztos, hogy igy irjak) se volt egy nagy latvany. Az omajjadok mulatohelye, Quasr Amra erdekes volt, a sok fresko miatt, de ugy egeszeben nem volt valami epuletes ez a programunk. De sivatagi kastelyok kipipalva.

Al Qaranah

és állandó lakója

és látogatója

egy homály fazon hozzáillő Ferrarival

Qasir Amra

itt vannak emberábrázolások

mivel ommajád uralkodó

khm.. szórakozóhelye volt

rababa-játékos

tanítványával

Al-Azraq

majdnem térdig érő romok

Ma Ajlunban kezdtunk (erdekes volt, de nem ajultam el, mivel ez volt eletemben kb. a nyolcszazadik hasonlo hely. Ami utana kovetkezett, az erdekesebb volt. Meghivott bennunket petrai taxisunk ebedre. Mansafot ettunk, baromi jot, oriasi meretu talrol. Agieknak uzenem, hogy mansaffkedvelove valtam asszem. Mikozben falatoztunk, egyszercsak eros hang hallatszott. Kiderult, hogy a szemkozti haz ablakan bement egy nagy teherauto ugy lazan az utcarol. Nem volt jo a fek, es belerohant a hazba, atutve a falat a nappaliban kotott ki. Nagy szerencse, hogy nem volt senki abban a heyisegben, igy csak a a sofor serult meg kisse, de allitolag o se nagyon. Nem is ertem, hogy lehetett ilyen mazlija, mert a teherauto eleje total osszenyomodott. Sajnalkoztunk, aztan mentunk tovabb Jerasba a balesettol par meterre parkolo autonkkal. 

Um Qais

szív alakú kövek, fura

távolban a Golan

Ajlun

vendéglátóink

a gyerekekkel

a berendezés

mansafevés

a teherautó a nappaliban

közelebbről...

és még közelebbről...

ők főzték a kaját

Jerasht mar ketszer lattam, de harmadszor is erdekes volt. Nagyon jo a regi romai romvaros fekvese, onmagaban az, hogy latszanak a korabeli foutcan a romai kocsik nyomai valahogy eletszeruve teszik az egeszet. Ilyen romokat Ejropaban mar nem igen lehet talalni. Az Artemis templom alatt rengeteg denevert talaltunk. Ott cincogtak a fejunk felett, de idobe telt, mire rajottunk, hogy hol huzodnak meg. Kiderult, hogy egesz hadsereg logott felettunk.

Cardo

mókás nindzsa

nindzsainvázió

Ejrópai nindzsa

Ammanban aztan bucsut vettunk taxisunktol. Holnap mar egy baratja fog bennunket Ammanban szallitgatni aztan meg le a Holt tengerre, ahova egymas utan ketszer is szandekozunk menni a fennmarado idoben kigyogyitani magunkat a regeszitiszbol. Nekem konkretan ha meg egy uj tortenelmi helyet be kell fogadni, asszem gorcsot kapok. Gabi kivetelevel, aki imad felolvasni a Lonely Planetbol, ugy latom, hogy kicsit a tobbiek is igy vannak ezzel. En mindenesetre egeszen biztosan. Arra azert feltetlenul jo egy ilyen tomeny korut a bibliai tajakon, hogy megtudjuk, hogy a keresztenyseg osszes lenyeges esemenye barlanban jatszodott. Ez valahogy az otthoni kereszteny diszletekbol nem tunik ki.

Amman meg mindig a regi, kisse koszos, budos, hektikus, bazaros, hangos, de nagyon hangulatos. En kedvelem ezt a helyet es orulok, hogy nem csak roplatogatason vagyunk itt, mint a legtobb regi jordaniaba utazo (amikor olcso 1 hetes utak voltak ide).

A fogyasi elhatarozasokat elegge keresztulhuzza a sok finom kaja es irtozatosan edes sutemenyek.

Legkozelebb igyekszem arrol is irni, hogy milyen a borton, mire milyen buntetes jar, es hasonlokat, mert ez alatt az egy het alatt rengeteget sikerult errol is megtudnunk.

Sokat beszeltunk a hazassagi szokasokrol is, ezek nagyjabol ismertek voltak, de azert Mohameddel alaposan atvettuk a temat, minden reszletre kiterjedoen.

Citadel

ez is

Amman

így ültünk kényelmesen

a taxiban

az első sor

cukornád-ital

készül

elkészült

ez is Amman

fejek a múzeumból

ősi arcok

A Holt tengeri tekercsek darabjai

készül az áráisz

a kávéházban

szintén

itt ettünk mi is

knaffa-evés

ezt a könyvárust kitüntette

II. Abdullah király

(mert írt egy könyvet,

hogy mit, azt nem sikerült

megtudnunk)

Szlávi az éjszakai utcán

rendfentartó erő

mosolygott és cukrot adott

(abdullahos jelvénye van)

nincs nagy rend

Petrat nem konnyu otthagyni. Nagyon jo volt a szallasunk is, es itt egy kicsit megallnek.

A Valentine Inn a korabbi Twaissi Inn, a helyiek szerint rosszemleku hely, akiknek mondtam eddig a szallas nevet, huztak a szajukat. Nem ertettem hogy miert, az LP is lehuzza, hogy nyomulos a szemelyzet meg hektikus a hely. Nekem meg nagyon tetszik, a szonyeges berendezese, a terasz petrai kilatassal, a baromi jo kaja es a kedves tulaj, egy laza csaj es a pereputtya. A norol azt lehetett hallani, hogy olasz, europainak nez ki, igaz jol beszel arabul. Meg is kerdeztem tole, hogy igy van-e. Mondta, hogy igen, Romabol jott.

Kesobb aztan a Dana rezervatumban a taxisunk es egy helyi ismerose meseltek errol a helyrol es az egyik tulajrol. Azt mondtak, hogy nem az a neve, amit mond magarol, hanem valami egeszen mas, nem Olaszorszagban szuletett, hanem Ammanban, es eredetileg konyhalany volt, meg az osi mesterseg gyakorloja, es kesobb lett a tulaj baratnojekent egyre nagyobb arc, aztan most mar a tulaj felesege, es voltakeppen maga a tulaj. A ferj kicsit ra volt uszva a turistakra, aztan ezert kapott is fel ev sittet, mert az egyik turista feljelentette. Hogy ez is az ezeregyejszaka meseibe tartozik-e, vagy igaz, ki tudja? Itt mindenkirol allitanak valamit teljes meggyozodessel, meg az ellenkezojet is. Az is hiheto, hogy lejaratasbol ilyeneket kitalalnak, de az is siman belefer, hogy egesz elettortenetet hazudik valaki a kornyezetenek. Mindenesetre egy dolog igaz, en nagyon jol ereztem ott magamat, es nem vettem eszre, hogy molesztaltak volna. Igaz, nem is figyeltem kulonosebben.

Shobak

shobaki kilátás

Mohamed, aki halálra unhatja Shobakot

Errefelé zuhant le Hussein király

egyik feleségének, Aliának a helikoptere

(állítólag segítettek neki leesni)

Megneztuk Shobakot, amirol a Gabi mar reszletesen irt, mentuk Danaba, amirol szinten megemlekezett. Nekem nagyon tetszett a zegzugos kis sutyesz szobakbol allo szallas, szivesen aludtam volna a teton is, de szobaba mentunk vegul, es nagyon jokat mulattunk a berendezesen. Volt ott minden, lampa lampaego nelkul, viszont ronda zold csillarfuggokkel felszerelve a semmi, kulonos targyak mindenott, szeteso WC, nyikorgo vasajtok, szoval rendben volt a hely. Maga a rezervatum nem most latogatando, ha az ember valamit latni is akar. Ilyen rohadt melegben nincs ott egy lelek se, nem hogy allat, legfeljebb birkak es kecskek, igaz, ok sokan, es nagyon faradsagos kirandulni. Nem is vittuk tulzasba: csak a kozeli forrasig borkaltunk es kapaszkodtunk fel, aztan meg a muuton mentunk vissza a szallasig. Na, Dana nekunk ennyi volt, meg a szep (tenyleg szep) kilatas a szallasrol.

megjöttek a birkák

egy darabig velük tartottunk

naplemente Danában

szintén

Masnap aztan irany Wadi Ibn Hammad, ami egy jo hely, de. Eloszor is kell egy jo vizes turara is alkalmas turaszandal, nekem ilyen nincs (csak szaraz turara valo), kell meg megfelelo mennyisegu labizom es 0 felelemerzet, mert koveken kell atgazolni, neha felkapaszkodni, es nem tanacsos leesni. De ez utobbi nelkul is teljesitheto ez a tura jo labbelivel. En egy ido utan ledobtam az ekszijjat, es letaboroztam egy szebb, vizeseses es aramlatos helyen, es ott azodtam kicsit. Kati, uzenem, hogy ez meg Barcsnal is jobb ilyen szempontbol. Akkor meg nem tudtam, hogy a vizes koveken csuszkalodas, es nagyobb koveken athatolas meg csak a kisoccse annak, ami masnap jott.

Karak

itt gurultak le az uralkodónak

nem tetsző fejek

Wadi Ibn Hammad

csúszós köveken

ugyanez távolabbról

más fénnyel

kis vízesés

felülről ez is csak egy repedésnek látszik

algás víz

ennek az aljában lakott egy rák

megy le a Nap

folyik a víz,

mit folyik, áramlik...

Masnap nemi Karak-varnezes utan kovetkezett Wadi Mujib, maga a halal. De elotte meg a Wadi Ibn Hammad-i elmenyek: 

1.Sutes a melegvizu forrasnal. Hat ez nagyon tutti volt. A taxisunk osszevett mindenfele dolgot, baranyhust, csirket, zoldseget, es nagyon jo kajat dobott ossze a melegvizu forrasnal levo szabadteri helyen, ahol muszlim erosen vallasos ferficsoport is sutott, megannyi kis haloinges, hosszuszakallas arny. Jottek hozzank es mindennel kinaltak, teletomtuk magunkat, mielott elkeszult volna a kajank, aztan megkertek bennunket, hogy kicsit huzodjunk arrebb, mert imadkozni fognak, es nehogy elvonjuk mar a figyelmuket. A sotetbben, petroleumlampa fenyenel, meg a tuznel, ahol a husok sultek, nekialltak imadkozni. Hat ennek leirhatatlan hangulata volt. Mikor vegeztek, megint kaptunk mindenfele kajat toluk, gyumolcsot, vegul sutit is (olyan volt kulsoleg, mint a libatoportyu, de nagyon finom). Aztan mi is probaltuk rajuk sozni a magunket, mert nem tudtuk megenni, pedig nagyon jo volt. Nem fosunk egyaltalan. Azt hiszem, a gyomrunk mar megedzodott, no meg en a legkondi miatt osszeszedett torokgyulladas es rekedtseg ellen antibiotikummal mergezem magam, ugye, talan ezert is, szoval nem artott meg eddig semmi. Pedig a sotetben, mikor beleharaptam az egyik husba, es megallapiottam, hogy nincs egeszen megsulve, arrol egy ido utan kiderult, hogy tenyleg nem, mivel meg teljesen nyers volt. De lathatoan meg ez se tette be a kaput, igaz gyorsan kikoptem. Ez utan talan elmondhatom, hogy mar barmi johet (es jon is). 

kenyérsütés

sütnek a vallásos kirándulók

mi is kaptunk belőle

Mohamed süt 

(baromira tud) 

segítünk nézni

(na jó, a Gabi meg a Kati

daraboltak paradicsomot)

a vallásos szekció főztje

na, itt vagdosnak éppen

2. Nyaraltunk mint Ferenc tesvir. Egyszercsak kisse szakadt, kanyonlako szallasadonk, aki megengedte, hogy egy WC-szeruseg elott a foldon aludjunk a matracain, szolt, hogy telefonom van. Az o telefonjan keresnek??? Egy hang kerdezgette, hogy voltunk-e Izraelben, meg hogy magyarok vagyunk-e, es merre megyunk eztan. En valaszoltam es erdeklodtem, hogy miert erdekes ez, es hogy o ki. Erre a valasz: no problem. Kerdeztem a telo tulajdonosat is, aki szinten csak azt hajtogatta, hogy no problem, meg kinyogte, hogy ezek a rendorsegtol voltak. Kerdeztem a taxisunkat, hogy mi a rajzolat, mire o, hogy ot sokat kerdezgette egy ficko Karakban, es tan onnan tudnak rolunk, de o nem mondott semmi kulonoset (aha, mikor o kerdezgette tolem tobbszor, hogy nem vagyok-e zsido, mivel annyit jarok oda, meg olyan helyekre jarunk, ahova a zsidok, es hasonlo baromsagok). De a rendorok csak bennunket vedenek, nyugi. Na, en nyugiban voltam, de egyszercsak atmentem a sutogetos helyunkrol a toksotetben egy fejlampaval a taxihoz a cuccunkhoz, es majdnem egy rendorautot probaltam kinyitni. Csak az tunt fel eloszor, hogy milyen vilagos. A mi autonk zold, ez meg feher. Na kik voltak? Hat a rendorseg. El kellett mondanom tobbszor, hogy honnan megyunk hova, es hanyan vagyunk, es meddig maradunk, meg hasonlokat, mikozben a barnainges helyi ero mondogatta, hogy no problem. Mikor visszajottunk a kajalasbol, a rendorok mar ingre gatyara vetkozve ucsorogtek, lathatoan szinten berendezkedtek az ottalvasra. Rank vigyaztak. Elmentem kicsit csillagokat nezni a haz melle, es idonkent akkor is rampasztaztak, hogy megvagyok-e. Jottek a vallasos muszlim szekciobol is beszelgetni, szoval nem voltam egyedul ekkor se. Na, gondoltam, kicsit elnezek vilagitas nelkul erre-arra. Hat lett is nagy vilagitgatas, mikor nem talaltak a helyemen. Azert hamar  elokerultem, mert nem szerettem volna, ha nag erokkel nekiallnak keresni. Aztan odaultem a rendorokhoz, mert teara invitaltak, es megbeszeltuk, hogy a vilag legszebb orszaga Jordania. Kis alvas kovetkezett a millio csillagos szallason, ruhastol egy szal vekony kendo volt a takaro, ami boven eleg is volt. Masnap ezer legy ebresztett bennunket, ugyhogy rovid bucsut vettunk mindenkitol, es elindultunk. A rendorok integettek, mintha ok is bucsuznanak, pedig jo ideig kovettek bennunket, aztan bekapcsoltaka a brekegojuket, bucsut brekegtek, es egy darabig felvezetoauto jatszottak, majd eltuntek (?). Allati fontos embernek erezhettuk magunkat: mi kherem, rendorsegi vedelemben nyaralgattunk. Azert nem erzem, hogy kialakult volna erre az igenyem.

A Wadi Mujibban aztan a fontos emberek szerencsetlen hordalekka valtak se perc alatt. A kanyonturak bejaratanal (elotte persze megvolt a Holt tenger-nezes, Lot felesege, de ezekrol ugyis annyi utikonyv ir), szoval ott alairattak velunk egy szoveget, hogy itt meg lehet halni, es sajat felelossegre megyunk be, maradjunk egyutt, mentomelleny kell, es egyebek. Huztunk turaszandalt (tobbiek), gumicipot (en) es irany be az un. rovidturara, amire meg vezetot se adtak. Azert szerencsere idonkent elofordultak ok, kulonben most szerintem ezt a blogot nem irnam, mert nem volna mivel. Alacsony vizallasu kanyonban haladtunk. Fenykepezogepunk vizallo tasakban, mi mellenyben, es en kisse berezelve. Volt is erre okom. Az aramlas egyre nagyobb lett. idonkent nagyobb kovek kozott kellettt athaladni, kozben zuhogott a viz, mentokoteleken is huzni kellett magunkat, a veszelyesebb reszeken meg tobb kotel, hogy a szerencsetlenek bele tudjanak kapaszkodni, es halalfejes figyelmezteto tablak. Nem tudom erzekletesen leirni, min mentem keresztul. Huztak vontak mindenfele sziklakon, ugrani kellett bele a vizesesbe, kotelen huzozkodni, szoval gyonyoru volt biztos, de annyira zorro volt az egesz, hogy nem tudtam valahogy elvezni a latvany. Az eletemert kuzdottem. Egyszer aztan elertuk a nagy vizesest, ami majd agyonutott bennunket, ahogy alltunk alatta. Nagyon nagy latvany volt. Visszafele azutan mar nemileg konnyebb volt az ut, mert sodortatni tudtuk magunkat o par helyen az aramlassal, de aztan ahol sekelyebb volt a viz, ott szigoruan elakadtunk. Igy szerezve nem keves horzsolast. En egy vizbe (mit vizbe, kisebb vizesesbe) ugrasnal elhagytam a bal vizicsukamat. Ez aztan nagyon rontotta az elmenyt, mert a koveken menni irtora faj. Igy ahol tudtam, ott sodortattam magamat. Hogy mennyi horzsolast szdetem ossze, az kesobb a Holt tengerben derult ki. Elmentunk a kedves kis kaland utan ejtozni egy holt tengeri beach-re, es mikor kb. combig ert a viz vinnyogva rohantunk kifele. A sos viz szetmarta sebeinket. Ez utan csak a gyerekmedenceben (edesvizu) voltunk, es a holt tengeri furdonapot ket nappal elhalasztottuk.

Lót hozzátartozói

Holt tenger

elég sós

Szlávi a Mujibban

Kati is ugyanott

itt még hagyján...

egy kis pihenő (utána mászás, ugrás, stb.)

na így valahogy

a végső vízesés

ha egyszer az a kő leesik...

Ma megint a kotelezo programok voltak: Madabai mozaikok, Nebo hegy, Betania Jezus keresztelohlye es Hammamat Main, a forrovizu vizeses. Hammat Main tenyleg csodalatos, de nem szazezer fokban. A viz vagy otven fokosan zuhog le a magasbol. A kis medenceben is forro a viz, a hegy belsejeben termeszetes szauna uzemel, szoval aki kibirja, utana kellemesen huvosnek erzi a 40 fokos levegot. En azert nagyon kedvelem ezt a helyet, foleg mert nem kell a latvanyert sziklakat maszni.

Betania a megszallt Palesztinaban van, vilagositott fel bennunket az orzoszemelyzet. Kizarolag egyutt es meghatarozott osvenyeken mehetunk. Elertuk a Jordan folyonak azt a szakaszat is, ahol a par meterre levo tuloldalon az Izraelbol a Jordanba ereszkedokkel lehet farkaszemet nezni. Ha vittunk volna sajat papot, ezt irtak, akkor be is mehettunk volna a bekas hinaros, zold kis vizbe (a Jordan folyoba) keresztelkedni. Ezt inkabb kihagytuk, es beszelgetni kezdtem a vedoszemelyzettel az itteni vekonymazas bekerol. Kiderult, hogy ismerem az egyik rokonat, Obedet, aki magyar not vett felesegul. Milyen kicsi a vilag. Kaptunk tole kontaktokat, akiktol megtudhatunk pontos informaciokat a beduin eletrol.

A kijaratnal levo arus hallota, hogy a bekerol a lehetseges jovorol beszelgetunk, es mondta, hogy az o reszerol ezt a csaladjaban megvalositottak, az egyik nagyszuloje nemetorszagi zsido, a masik muszlim, neki Jeruzsalemben is van boltja, nemcsak Betaniaban. Mikor ezt elmeseltuk a taxisunknak, o egyszeruen lehazugozta az illetot, mondvan ilyesmi nem tortenhet meg, csak a turistakat vakitja ezzel a szoveggel ez az ember. Mar megszoktuk, hogy itt minden lehetseges, es persze egyuttal az ellenkezoje is. Mindenki szeret nagyot mondani es persze mindenki mindent tud es igazat mond, csak gyozzuk kovetni a sok egymasnak ellentmondo allitast.

Holnap Ammanba vesszuk az iranyt es jonnek a sivatagi kastelyok, majd egyszercsak a jol megerdemelt egesz napos Holt tengeri ejtozes.

Elnezest a szemet es idegeket probalo hosszu blogert, de igy is egy csomo kaland kimaradt, mert egyszeruen nem lehet igy veletlenul netcafeba szabadulva bepotolgatni a kimaradt blogolast. Majd otthon igyekszem a sok szoveget fotokkal emeszthetobbe tenni. Itt nem kiserlezgetek fotofeltoltessel, mert hajnaltol estig itt ulhetnek.

A híres madabai mozaik

itt a Szent György templomban

egy régi mozaik

így készült régen is

itt élt Mózes utolsó éveiben

(Nebo hegy)

a kígyós kereszt a Nebo-n

ez volna ma a Kánaán

minden közel van

jöhet a H1N1 vírus

ilyen busz megy Betanyba

csak csordában lehet menni

a "megszállt övezetben"

itt lett Jézus megkeresztelve

akkor még nem ilyen pocsolya volt

állítólag

csak vezetéssel lehet megnézni

templom Betániában

a Jordán

ilyen zöld, koszos patak most

ez már Izrael

kerítés

Hammamat Main,

a forró vízesés

Szerencsesen megerkeztunk Wadi bin Hammadba, rengeteg elmenyben volt reszunk. Itt ismet az Erzsire hagyom a reszletek taglalasat, o szlengjevel meg elvezetesebb lesz...

Wadi Mujib kalandos 3 orat toltottunk vadregenyes kanyonban. csusztunk, masztunk, usztunk... nagyon elveztem. Errol azert nem teljesen egyezik a velemenyunk. Erzsi ezt egy horrorkent elte meg. De titkon biztos elvezte....

A  dolog hatulutoje, csak annyi volt, amikor a kanyontura utan elmentunk furodni a Holt tengerbe a lehorzsolt borunket marta a 30%os sotartalmu viz, igy mint akit puskabol lottek ki, rohantunk a zuhanyhoz enyhiteni fajdalmainkat.

Ma a szokasos Ipari turista program kereteben a Nebo-hegy, mozaik keszito uzem, Madabai mozaikok es vegul a kellemes Hammamat main kovetkezett.

Holnap kisebb programcserevel a sivatagi kastelyokhoz megyunk, majd Jeras s a tobbiek. Am holnaptol mar Ammanban a szallasunkon lesz az internet igy jobbak lesznek a tudositasi lehetosegeink. Na atadom a terepet az Erzsinek!

A tobbiek most epp Karak keresztes varaban nezelodnek, en inkabb vallaltam, hogy (a huvosben) folytatom a blogot, mivel a varat mar lattam es azota nem lett nagyobb...

Bar keresztenyek is lakjak a varost, azert nem volt egyszeru az internetes helyet megtalalni. A farfiaknak meg csak ugy guvadt a szemuk, pedig a pucer vallamra meg kendot is kotottem. Most epp gepet akartak valtatni velem, mert oktatas kezdodik. De szerencsere maradhattam.

A Dana termeszetvedelmi teruleten jartunk tegnap, vegul a taxis ismerosenel szalltunk meg a Dana tower hotelben. A falucska elott meg megneztuk Sobak varat egy  sotet zsak folyosoi latogatas utan az allitolag 3 km-es 375 lepcsobol allo titkos alagutba csak a Szlavit es a Katit kuldtuk le, nekunk nem volt kdvunk csuszni maszni (foleg hogy szerencsesen szoknyaban voltam, gondolhatjatok....) Sajna ok sem mentek vegig, mert egy ido utan eltuntek a lepcsok es inkabb mar csak csuszni lehetett volna, s a kijutas nem volt teljesen egyertelmu. Termszetesen sikerult a varlatogatast a legnagyobb melegben vegezni, (ahogy mai is )

A taj kicsit sivar am valtozatos foldmozgasokrol tanuskodott. A szallasunk elfoglalasa elott a soforunk egyik alkalmazottja vendegul latott bennunket. Finom hazi kenyeret, teat es uditot kaptunk. A fogadoszoba leirasat meghagyom Erzsinek! :-)

A hotel gyonyoru helyen egy sziklaszirten talalhato,  rengeteg, szuk lepcsos szobakkal. Minden szobanak kulon nevvel, zarhatatlan femajtoval, de a doglos reszek kenyelme es a kilatas feledteti a kellemetlensegeket. A kivalasztott turankra nem volt mar ido, csak a szivasos reszet sikerult volna naplementeig teljesiteni, igy a "vizesesek" elerheto kozelsegu turat  teljesitettuk.

Kristalytiszta viz, de persze jo sok kecskevel, kecskeszorrel ovezve. Mnet kozben ettunk szedret is! A csodalatos festo naplemnte utan, egy svedasztalos vacsorat kaptunk, ami nekem jobban izlett  mint Petraban, mart itt meg langyosak voltak a kajak es a sultcsirken kivul volt meg ketto kulonbozo husbol keszult fasirt is.

A koterlezo teazas utan meg szivatos logikai jatekokkal szorakoztattuk egymast a taxis es baratja tarsasagaban.

Jordaniai utunkon eloszor kaptunk parizert reggelire. A bepakolas a csomagtartoba nem volt egyszeru, mehetnenek az iutteniek tovabbkepzesre az Eupoliszos buszvezetokhoz! Ropke ket oras ut utan megerkeztunk Karakba, egy ket fekezesnel ugytunt mintha csusznank egy kicsit, Szlavi be is kototte magat...

No lejart az idom, ma a szabad eg alatt ejszakazunk allitolag, csirket sutunk, salata eszunk amit magunk keszitunk... Remelem hamarosan jelentkezem. Csok mindenkinek!

Ma nagyot teljesitettunk a dogmelegben. Bementunk Petraba egy alternativ uton, nem a jkol ismert siqen keresztul, ahol altalaban mindenki, hanem mellette, es nagyon erdekes szurdokokon keresztulvagva jutottunk be Petra belsejebe. Onnan aztan megmasztuk a kolostorhoz vezeto hegyet, majd pedig az aldozati hegyet. Ez igy egyutt durva volt, de a latvany miatt megerte. Most ugy erzem magam, mintha erzestelenitettek volna mindket labamat. Bekajaltunk a szaztalas vacsorabol, es mindenki doglik. Holnap indulunk tovabb a Dana rezervatumba es kulonbozo varak es kanyonok kerulnek sorra. Remelem megusszuk ep borrel, mert errefele nem divat a meredelyeken se a korlat vagy barmi vedoracs. Csak ugy le lehet lepni a melysegbe. Mar kezek kisse teriszonyos lenni. A torkom meg mindig nem szazas. Jo lenne mar egeszsegesnek lenni, mert igy szednem kell a budos indiai antibiotikumokat.

Megismerkedtunk kulo0nbozo beduinokkal, ittunk veluk teat, kardamomosat (nagyon jo volt), meg megvitattuk a nagy hadihelyzetet a vilagban. Berszeltunk egy erosen dohanyzo, amugy igen jol angolul beszelo fiatal novel. Kiderult, hogy 25 eves, egy honap mulva szuli a harmadik gyereket, de azert csak szivja a bagot. Vettunk tole csecsebecset, es kaptunk kardamomos teat alig kilottyintett poharbol. Olyan forro volt a tea, hogy joggal bizhattunk abban, hogy a poharon levo bacikat megolte (vagy nem). Azt mondta, hogy a ferje otthon ul, nem dolgozik, gyakorlatilag egyedul tartja el a gyerekeket abbol, amit Petraban el tud adni. Harom gyereknel tobbet ezert nem szeretne, pedig errefele nem ritka a 10 folotti gyerekszam beduin csaladokban. Al Bdulban a rosszhiru varosban lakik.

Al Bdulrol az a hir jarja, hogy volt egy kiterjedt csalad, akik csak nem akartak felhagyni a fuvezessel es a hasissal, ezert kitelepitettek oket. Ez lett Al Bdul nevu varoska. Aztran azota is megy ott a tepes, es a sok kulfoldi, aki ott talalhato, ezaltal sejtheto, hogy mit keres ott. Nem a naplementet akarja abbol a szogbol nezegetni csak.

Na, ezt elmondtam a csaj sogoranak es baratainak, akik fenn a monostornal taboroztak es zenelgettek. Nagyon beragtak erre, mondvan, az egesz ragalom. Ok csak egy kis fuvet tesznek neha a vizipipaba, es... es ekkor vesztere kozelebb lepett, azt mondta az arcomba, hogy azert vannak ott a kulfoldiek, foleg a nok, mert a beduinok olyan handsome people (jokepuek), es a ragalom azert megy roluk, mert feltekenyek a tobbiek rajuk. Naa, ezt nem kellett volna ilyen kozelrol mondani, mert bizony igy meg jobban latszott a sok odvas fog, az apolatlansag, a kosz es persze a hozzajarulo illat is jobban erzodott. Aztan kicsit Indiarol is szo esett, es felvilagositottak, hogy azok nagyon koszosak, foleg a kajaik (ezert olyan csipos minden). Ez rendben is volna, csak kar, hogy ok unk el, meg lettunk hivva a monostornal toltendo neplementere es nemi sutogetesre, de ezt ezuttal kihagytuk, inkabb mentunk vissza a Valentine Inn hiresen jo vacsorajara, ahol nem husz valaszthato kaja van, hanem legalabb harminc.

Par napig lehet, hogy nem fogok jelentkezni, mert a Dana rezervatumban nem hiszem, hogy lesz net.

trópusi ezerlábú

az "alter" bejárat Petrába

nabateus istenség

kedvenceim, a barlangok

ez nem emberábrázolás

véletlenül? (nem)

ez tényleg ilyen

beduin barátnőmmel

(melyik az?)

Al Deir

Az Al Deir-rel szemben

ott fenn a feketében

vannak "handsome"-ék

"End of the World"

Al Deir a szemközti buckáról

a very hadsome man

itt is (kellő távolságban)

nabataeus(os) lábak

készül a szegfőszeg-nyakék

ehhez is felmásztunk

meg mégegyszer az áldozati

magaslatra

nem lettek feláldozva

lefelé

vacsora a Valentine Inn-ben - részlet

(elég jó) 

hazafelé már rózsaszín volt

itt heverésztünk

a nabateus túra után

így vittek bennünket Petrába

gabonaőrlő szerkentyű

lengyel ENSZ-erők

is kirándultak Petrába

kedvenc barlangbelsőm

Ma is voltunk Petraban, de csak lajtosan, mert hajnalban erkezett Kati, Szlavi meg element Ammanba, es ok gyakorlatilag semmit nem aludtak, ugyhogy nem volt erejuk nagyobb turazasra (nem mintha en annyira eroszakoskodtam volna, hogy masszunk kicsit meg a 70 fokban). Megneztuk a kedvenc helyeimet, a sirokat es par eddig nem latott romot, aztan huztunk Kis Petraba, masik nagy kedvencembe. Eddig ugy tudtuk, hogy a kozel kelet masodik legregebbi romvarosaban jarkalunk, de aztan Gabi szemfulesen elolvasta, hogy a legregebbi reszek a Kis Petra mellett bal oldalon elkanyarodva vannak. Hat ez szuper volt, nem is a romok miatt, bar azok sem voltak erdektelenek, mert felepitettek ott egy komplett neolit szallast ie. rengeteg korulrol, hanem a kornyek. Itt kb. 600.000 Ft-ert lehet venni sajat barlanot, olyat amiben a helyi beduinok is laknak. Kis domboru kohazikok ezek vagy a kofalba vannak bevesve. Huuu de szeretnek egyszer ilyenben lakni, foleg ha lenne benne internet (de hat mobil nettel ez nyilvan megoldhato). A taj korben fantasztikus, koponya alaku hegyek, rengeteg beuinsator, es sok birka a tavolban (es par a kozelben is). A taxisunknak is van ilyen barlangja, es jar oda a haverjaival sutogetni. Holnap megyunk nagy petrai turakra, aztan tovabb a Dana rezervatumba, ha meg lesz labunk.

Tovabbra se kell megfagyni, szerintem 40 fok korul van a homerseklet nappal, de ahogy olvasom otthon is hasonlo a helyzet.

A gyerekek Petraban kevesbe nyomulosak es talan az utcan az arusok se olyan lerazhatatlanok, igaz, alkudni se lehet ugy, ahogy regen. A kozlekedes is mintha rendezettebb lenne, vagy mindezt azert latom igy, mert Indiaban jartam, ki tudja.

Zsuzsanak jo utat Spanyolorszagba! 

Peta bejáratánál

irány a siq

a tevés nő

kukucs

áááá a Kincsesház! 

beduin őr

ott szemben az a siq, a szűk

kis repedés, ami a

nabateusokhoz vezet

pl. ide

társasjáték birkacsonttal

a kövek tényleg ilyenek

Selyemsír

sír belülről

egy sír mai lakója

Kis Petra

neolit házikó

Kis Petra főutcája

az "elefánt" Kis- és Nagy-Petra között

Voltam mar tobbswzor Petraban, de nem jartam meg a talan legszebb helyen, az aldozati magaslaton. Ma sikerult. A labamat lassan kezdem erezni, fordulni meg csak egesz testtel tudok, de a Valentine Inn fantasztikus, ezertalas svedasztalos vacsoraja segit a felepulesben. Hamarosan 4-en leszunk, insallah. Szlavi es Kati holnap bemutatjak, hogy alvas nelkul hogyan lehet (lehet-e) Petraban hegyet maszni. MI Gabival azert konzervativ modon raalszunk a dologra. A kalandokat lehet, hogy egy olcsobb helyen reszletezem. Itt csillioban kerul minden, ami nagyban visszafogja az iraskeszseget.

Uzenjuk mindenkinek, hogy egyelore nem vagyunk sertesinfluenzasak, nem fosunk es nem is hanyunk. Remeljuk, ez igy marad.

 Meg egy utolsot sznorkeleztem a Voros tengerben, nem sokat, ugy ket oracskat csak es huztunk is Wadi Rumba, kedvenc voros homokos sivatagomba. Mig a korallok teren sajnos kedvezotlenek a valtozasok (sok a halott korall), Wadi Rumban minden a regi, kiveve a kiszolgalast. Mig regen rendesen megmutattak mindent, most ezert meg kellett kuzdeni, no meg olyan regen nem volt, mint most, hogy az embert otthagytak a sivatag kellos kozepen ejjel egy beduin gyerekkel. Nem volt semmi info arrol, hogy hova menjunk napfelkeltet nezni (ahonnan latunk is valamit a hegyek kozott), na meg a kaja teren is voltak kivannivalok. A vacsora durvan jo volt, a foldbe asva sult csirke mindig nagyon kiraly, viszont a masnapi ebed, ami harmunknak 2 halkonzervbol es nemi pitabol allt, haaat, nem volt valami felemelo. A reggeli is emlitesre se meltora sikeredett, de hat nem zabalni megy az ember ilyen helyre az ember. 

A sivatagban sikerult olyan reszeket megnezni, amiket meg eddig nem, es persze mindent amit mar tobbszro lattam, de nem lehet betelni vele. A latvanyrol inkabb kepekben szamolnek be, azok is kicsit giccsesek lesznek, mert ez valami hihetetlen latvany. Termeszetesen ott aludtunk egy beduin satorban. A beduinoknak mar van furdioszobajuk is, de a sator maga eleg autentikus csakugy a koszos matracok. Egy kedves gorog csaladdal voltunk egy satorban eloszor. Sajnos aztan sikerult oket jol megijesztenem, mert talaltam egy nagy skorpiot, es a csalad noi tagja total megijedt, azonnal osszepakoltak, es gyerekestol eliszkoltak. Szerintem nem kellett volna, annak ellenere, hogy van itt tenyleg boven halalos csipesu skorpio. Valamiben csak meg kell egyszer halni elvegre. Na de felre a trefat, nem olyan gaz ez a skorpiotema, legfeljebb kicsit izgi megfordulni a matracon. Direkt nem csipnek, csak ha alank kerulnek es kicsit megnyomjuk oket azt viselhetik nehezen. Masnap is sivatagozas kovetkezett be, aztan irany Petra, ahol mar vart kellemes hippiszallasunk, ahol most verem a gepet. Van itt baranyoles, oud nevu hangszeren zeneles, es minden, pl. baromi jo kaja, de net csak egy, ezert sietnem kell. 

Megneztuk a Petra by night produkciot, amit ugy lehet osszefoglalni, hogy Money for nothing. Sokat (12 dinar - 300-zal szorzando) semmiert. A semmi konkretan ertendo. Bementunk a sotetben a Kincsehazig, ami szinten nem volt kivilagitva, az uton volt par papirzacskoval vedett gyertya es az vilagitott, hogy orra ne bukjunk, aztan meg egy beduin sipon zenelt jo sokat, es mikor vege lett a kisse egyszeru muzsikanak, egy pofa elkiabalta, hogy Petraaaaaaaaaa meg nabateusokkkkkkkkkk stb. es hogy most aztan csinaljunk amit akarunk, es huzzunk. Be lett hirdetve, hogy zenelni fognak az egyhuru nyekergo helyi hegduvel, de az sajnos vagy szerencsere elmaradt. Megkerdeztem a bemondot, hogy miert, erre azt valaszolta, hogy beteg (a hegedu vagy a jatekos, ki tudja ezt itt). MOst rohannom kell, mert lejart az idom. Sorosok, borosok keruljek Petrat. Egy uveg sor 1800 Ft. A bor is ugy 6000 Ftbol megvan palackja. 

És akkor mindez képekben: 

A Hét bölcsesség sziklája (a hétből kettőt oda kell gondolni)

ez a fa a Google Earth-ön is látszik

nabateus írás (vagy a helyi rajzszakkör?)

beduin ház

gyík

szomjasak

nem zavartatják magukat

ezek is sokszor fotózott pálmák

kis kőhíd

a kőhíd tetején

vörös sivatag (néha rózsaszín, esetenként lila)

húúú, de magasan vagyunk!

nemzetközi naplementevárók

a konyhasátor

konyhasátor kívülről

a görög kislány, akit elvittek a skorpióveszély miatt (itt még klozetost játszunk a kártyákkal)

a skorpió (sajnos életlen, most meg már élettelen, mert a görög apa megölte)

napfelkelte

ez is

sivatagi róka háza

itt készült a vacsoránk

reggel...

a campünk

nagy kőhíd

ősi (?) rajzok

sofőrünk a sivatagban

a dupla kőhíd

ugyanez felülről és belülről

jó magasan voltunk itt is

emberábrázolás

beduinok a sátorban

Disi

ez is (Wadi Rum fölötti rész)

a "gomba"

szintén

ez már Petra felülnézetből

Petra by night

(aki ezt a  képet

látta, mindent

látott a

műsorból, ha

még hozzá

sípolsz is, és

iszol két korty

mentás teát,

akkor teljes

programot kapsz,

be se kell fizetni)

szülinapi bárányáldozat

petrai szállásunkon

Rengeteg a valtozas, a szaudiak megvettek az aqabai fel tengerpartot kis dubait akarnak felhuzni egy ev alatt. 4 savos ut +kulon ut a kamionoknak a kikotohoz. Pedig a turistak es a forgalom miatt mar most is sok a halott korall. Bar a torvenyek nagyobb szabadsagot engednk meg nekik, mint otthon. A taxisunk elmondas alapjan ott meg mindig el a "vendetta", sot a lopast is kez levagassal buntetik. No nem vezethet autot, s egyedul sehova sem mehet....

Egy kicsit tisztabb, rendezettebb a varos. A pasik tovabbra sem nyomulnak, ha nem viselkedik az ember kihivoan. Meglepodnek, hogy  magyarok jottek a varosba. A taxik vilagosmetalzold szint kaptak, Erzsi szerint, csak jot tett a dukkozas, am meg mindig konnyu szabad sofort talalni, bar az arra viszont nehezebb alkudni, a Jordan Dinar=JD pedig joesetben euro aron van, valamivel kevesebb mint 300 Ft. A szallasunkig 4-5JD kell fizetni a fuvarert.

A Darna village jo hely, en hasznalom gyakrabban a benti medencet is, meg neha doglunk a beduin sator enyhet ado arnyeka alatt is. a meleg 13.00 es 16.00 kozott neha elviselhetetlen. A varosban ma 37 fok volt arnyekban, s nem mozdult a levego, nagyon nehezen viseltem....

A regi shaormasunk bezart, vagy atalakult, probalkoztunk ma ismet eggyel, de a kozelebe sem er a reginek. Meglepo, hogy igy nyaron milyen keves a gyumolcsvalasztek banan, narancs, szolo, nehol alma vagy korte. Semmi igazan finomnak nincs most szezonja...

Viszont az eredeti Guava gyumolcs levunket ismet megtalaltuk, igy lepten nyomon azt isszuk.

Holnap a sivatag fele vesszuk az iranyt, igy tervszerint a hetvegen majd Petrabol jelentkezunk!

Nagyon gorulekenyen erkeztunk Aqababa, alig kellett varni a csatlakozasokra, es fel se robbantottak bennunket. Eilatnal is pittyputty vegeztunk es atsetaltunk Jordaniaba. Ott mar vart taxisunk, aki szerencsere border taxis is, tehatnem kellett a hataron levo kis szakaszra kulon fizetnunk (ide csak speci taxik johetnek be). Meg is rohamoztuk rogton Darna Villaget, Eszterek vadiuj resortjat a tengerparton. En rogton be mentem volna a vizbe, de orakig kellett a vastag cigifustben targyalnunk asorforrek, eloszor az elkovetkezendo ket het utvonalarol, aztan pedig az arrol, amit az istennek se akart elarulni. Csak huzta az idot. Este is talalkoztunk vele, meg lettunk vendegelve, mindenrol dumaltunk, arat meg mindig nem mondott. Masnap aztan eroszakoskodasunkra vegre sor kerult a vegso alkudozasra, amikor aztan mindent bevetett, persze en is. Vegul szerintem egy eleg jo arat sikerult elernunk, mert nem lattam az udvozult mosolyt az arcan, amit jol ismerek mar. Valahogy errefele nem sikerul egy-egy alku utan tovabbra is megjatszani azt, hogy az illeto az uzleten nem nyert, sot inkabb rafizetett. Ha van rendes nyereseg, akkor jon az udvozult vigyor. Most ez elmaradt, es ebbol gondolom, na meg az izraeli joval magasabb arak ismereteben is, hogy ezuttal senki se jart rosszul, igaz o se annyira jol, mint ahogy azt az agyhalott turistak eseteben nyilvan megszokta.

 

Ma egesz nap pihi es tengerpartozas volt.

Reggel elmentunk megnezni a kornyekbeli palesztin telepuleseket, mar azokat, amelyek nem tartoznak a fokozottan veszelyes A zonaba, mert oda Adri azert nem mert bevinni bennunket izraeli rendszamu kocsijaval. A palesztin falu csondes volt, nem is volt lezarva, csak egy dzsiajdzsot lattunk mindossze, akit engedely nelkul lefotoztam. A hazak, mint altalaban az arab orszagokban, nincsenek befejezve, barmikor raepitheto egy jovetkezo szint esetleges uj gyerekekek keletkezese eseten, meg talan itt is ervenyes, hogy amig nincs kesz a haz, nem kell adot fizetni, ill. azert nincs kesz a haz, mert igy is megfelel az ott lakoknak.

En ez utobbit talalom a legvaloszinubbnek. Vettunk a palesztinoktol dinnyet, es huztunk kifele, aztan pedig tengerezes kovetkezett tobb ora hosszat. Nagy/nagy jakuzzi ez a tenger, oriashullamokkal, habzassal, homoks parttal, ami kell. Felideztuk a parton dinnyezabalas kozben a Hollo szinhaz elodasat, azt, amikor hasonolo korulmenyek kozott a szereplok visszagondoltak sanyaru fiatalkorukra, es versenyeztek egymassal, hogy ki elt szarabbul, amikor 28 orat dolgoztak egy nap es hideg salakot ettek.

Utana Adri megint kivalo kajat keszitett (a fogyas-projekt tovabb halasztodik) es kovetkezett a pakolassal egybekotott rahangolodas a jordan utazasra. Reggel (insallah) indulunk Aqababa. A taxis mar var bennunket, persze kerdes, hogy sikerul=e vele megegyeznunk normalis arban, mert kisse elszamoltuk magunkat az itteni koltsegeket illetoen (ertd: elegge le vagyunk egve anyagilag). Szoval eloszor is jo stop vagy pontos busz kene, na meg nemi alvas, ugyhogy most ez kovetkezik.

Im lathatjatok, milyen "konnyu" dolgunk volt, eszaki kalandozasunk soran, az angol atirassal a terkepen szereplo helysegneveket beazonositani az utmenti tablakkal... :-)

Szoval, sajnos az eredeti elkepzelesunk szerinti utvonalat nem tudtuk tartani. Ennek "aldozatava valt" s igy az Erzsi irasaiban emlitest sem erdemelt Akko, es Ceasaria, az utobbit nem tudni milyen megfontolasbol itt Qeasarianak mondjak (de nem igy irjak!), s igy nem mindenki erti mit is keresunk mi Ceasariaban. Az auto nelkul szinte megkozelithetetlen okori (Herodesi) hatalmas kikotovaros maradvanyait pedig kar lett volna kihagyni. A hianyos heber utjelzo tablaknak koszonhetoen a  Ceasariaba vezeto feloras ut 2 orassa dagadt, igy 3-ra ertuk el aznapi elso celunkat.

Gyonyoruen hullamzo tengerbe nyulo palota romok, szinhaz, vagy amfiteatrum, vagy mindketto?, mozaik padloju furdo komplexum, keresztes var, vilagitotorony, minaret, kikoto...

Hogy szemleletesebb legyen; szamitogepes grafikaval elenk varazsoltak a fenti epuletek valtozasait, a keletkezesuktol napjainkig. Illetve az adott korszak nehany -holografikusan megidezett- meghatarozo szemelyisege felelt a latogatok altal feltett kerdesekre.

Az aranylo napsutesben, a zugo tenger partjan jo volt egy idore megpihenni, kepzelodni..., de sietni kellett, mivel meg 100 km-re voltunk Cfattol es ugy gondoltuk sotetedes utan meg nehezebb lesz a heber olvasas...

Villamlatogatas a romai vizvezeteknel, s a fenykoraban legnagyobb, s legjelentosebb Dubrovnikhoz hasonlo kikotovaroska szuk sikatoraiban, Akkoban. Az  1 ora vajmi keves volt a ma tulnyomo reszt arabok lakta ovaros bejarasara, fajo szivvel indultunk tovabb a Kabbala fovarosa fele.

A sotet hegyi utakon egyszercsak sejtelmes, voroses-zold fenyu "csucsaval" bukkant elo Meron hegye, ahol a kabbala szuletett... (Illes otletei alapjan, illetve ahogy itt irjak-mondjak Elijahu)

Cfat a korforgalmak varosa, nekunk sikerult ropken ketszer korbejarni, de telefonos segitseg sem volt eleg, hogy a szallasunkat megtalaljuk. (a hazineni fia jott elenk, s vezetett az orrunk elott levo hazacskaig.

A Galileai to es a Golan fensik bejarasabol, csak az elobbire jutott ido. Az idetlen nyitvatartasok miatt (9-16.00-ig) tenyleg csak a legfontosabb, legismertebb latnivalokat neztuk meg, Tiszta ipari turizmus!!! Latnivalonal kocsibol ki, foto, kocsiba be s tovabb a kovetkezohoz, de meg igy is sikerult 12 kmt gyalogolnunk.

Mas napra a Cfat-i zsinagogak es Erzsi kedvence, a temeto es a Meron barlangja maradt.

Terkep es leiras hianyaban orakon at tartott a bolyongas, lepcson le, majd ujabb lepcsokon fol..., persze ha a rettenetes hosegtol eltekintek, jo volt setalni a szuk sikatorok kozott megbujo erdekes, hangulatos vizkek szinu, rejtelyes szimbolumokkal tarkitott zsinagogak, s a hozzajuk, tartozo himbalodzo pajesszal rohangalo hivok kozott. Persze a feliratok itt is tobbszor megtrefaltak, minimalis betuolvasasi ismeretek nelkul elvesztunk volna...

Pechunkre a legerdekesebb zsinagogaba nem engedtek be, illteve nem nyitottak ki. (Pedig kabalabol a setank elejen forgattam trenderlit, s nyertem, mivel a "ganz"(egesz) jelnel allt meg.) Hogy mi is az a trenderli? Legkozelebb elmeselem, vagy az Erzsi elarulja nektek...!

Veget ert galileai kalandozasunk. A cfati hosszu blogozas jo kis eltevedessel folytatodott. Miutan befejeztem a blogolast, lett vagy ejjel 1 ora, termeszetesen nem talaltam a szuk kis utcakon haza, es bolyongtam vagy 1 ora hosszat, na jo inkabb kettot. Csak a pontos opciok ismerete erdekeben: ejszaka szuk kis utcakon, feny nem nagyon, emberek alszanak, nalam se telefon, se viz, viszont a hastaskamban az osszes penzem es bankkartyam. Neha elokerultek ortodox zsidok, akik nem beszeltek angolul. En meg kerdezgettem oket (az alap naluk, hogy nem allnak szoba senkivel), hogy merre van a Hotel Rimonim. Mert hogy nem ott laktunk, de legalabb a kozeleben. Amugy persze lehet, hogy onnan se talaltam volna a szallasunkhoz, de ez legalabb egy vonatkozasi pont volt. Egy helyrol eltalaltam volna, valami communication centertol, de azt meg ok nem ismertek. Na vegre aztan elokerultek valami jesivanovendekek, akik ket szot beszeltek angolul, es miutan azt hazudtam - kerdesukre - hogy zsido vagyok, anyanyelvem a jiddis (rogton levettem ugyanis, hogy nem tudnak nemetul), erre aztan elmagyarazta az egyik, hogy a segitsegnyujtas nagy ereny, ezert elkisernek engem a szallasomhoz, amelyrol az is tudtak, hogy egy amerikabol odaszarmazott (alijazott, azaz letelepult) no tartja fenn. Csak eppen a helyet nem tudtak. Nagy sokara megtalaltuk viszont az epuletet, ahonnan en mar tudtam az utat, es igy vegul meg hajnalhasadas elott agyba kerultem.

Voltunk aztan masnap az osszes fontos kabbalista helyen. Ezektol azert meg kell, hogy mondjam, hogy mast vartam: sotet misztikus zsinagogakat, es regi odon temetoket, nem vilagoskek tiszta kis szobacskakat, es kek-feher zomancfestekkel lemazolt sirokat. Altalaban a cfati kek es a feher dominalt, semmi doh es penesz. Ez azert hianyzott. A barlangok, amiket a regi temetoben talaltunk, viszont kivaloak voltak. Kar, hogy Izraelben egy csomo ilyen helyet elszurtak mindenfele templom- es zsinagogaraepitessel.

Cfat amugy kivalo, a marokkoi Chefchauen zsido valtozata. A cfati kek is nagyon hasonlit az ottanihoz, olyan ude de megis valoszerutlen kek szin.

Az autot szerencsesen vissza tudtuk masnap adni  Tel Avivban. Jo kis osszeget zaroltak a szamlamon arra az esetre, ha valami tortenne a kocsival, ugyhogy jo erzes, hogy ezen a kalandon is tul vagyunk. A Szlavi mondta, hogy az izraeliek bunkon vezetnek, az udvariassag ismeretlen fogalom. En persze ilyeneket nem veszek eszre, mert azt sem tudom, mi fan terem az autovezetes.

Ma csak a diaszporamuzeum volt a kulturprogram, aztan maszkaltunk a piacon es a heti kezmuvesvasarban, majd kovetkezett a tengerezes, ami nalam min. masfel ora hullamokban lotyogest jelent. Mar nagy tengerhianyom volt, es ereztem, hogy kijar nekem ez a homokos, hullamos, vegtelennek hato tenger. Holnap is lotyoges es standolas lesz, elvegre allitolag szabin vagyunk, aztan Adriek vegre megkonnyebbulhetnek, mert felszamoljuk az egyik szobajukban osszehanyt ciganytelepunket, es azon leszunk, hogy attegyuk magunkat Jordaniaba.

Vegul a mai hirekbol: a haszidoknal Jeruzsalemben, ahol a mult szombati zavargasokat volt szerencsenk latni, tortent, hogy valami betegseggel bevittek egy harom eves gyereket a korhazba, ahol kiderult, hogy mindossze nyolc kilo a kis csontkollekcio. El kezdtek mestersegesen taplalni, am azt vettek eszre, hogy a gyereket mikor latogattak a hozzatartozok, utana mindig le volt szedve a csovekrol. Bekameraztak a szobat, es igy vettek eszre, hogy a gyerek anyja tavolitja el a csoveket. Az az o elvuk ugyanis, hogy az, hogy mi tortenik valakivel, nem az ember hatarozza meg, hanem odafonn dol el, nehogy mar ilyen mesterseges modszerekkel avatkozon be barki is. Mivel a gyerek eletveszelyesen alultaplalt volt, az anyat a kovetkezo akciojanal elkaptak, es elozetesbe kerult. Na, erre az ultrapajeszosok most mar nemcsak a parkolohaz miatt tuntetnek, hanem az anya kiszabaditasa erdekeben is, kukakat gyujtogatnak, meg hasonlo aranyossagokat muvelnek. A polgarmester erre ugy rendelkezett, hogy amig nem nyugszanak le, addig nem szallitjak el a szemetet a teruletukrol. Kivancsian varjuk, melyik fel fog gyozni.

Tel Aviv amugy New Yorkot akarja mintazni, es egyes reszeiben ez sikerul is. Van persze, jo kis hangulatosan lepusztult negyede is, a jemenita negyed, ahol ma eleg rendes humuszt sikerult ennunk.

Meleg van, szerintem kicsit melegebb, mint otthon, hatha ez valakit vigasztal.

Elfelejtettem megírni a másik hírt: Az újságban cikkeztek arról, hogy sikerült kifejleszteni egy olyan védőoltást, valami fehérjekészítmény, ami véd a sugárzás esetén attól, hogy káros folyamatok induljanak be a szervezetben (pl. rák). Tehát aki megkapja az oltást, és túlél egy atomtámadást, nem hal meg azt követően a sugárzás okozta ártalmak miatt. Ezt a hír szerint az egész lakosságnak beadnák, ha a szükség úgy kívánja. Kérdeztem Adrit, aki a cikket olvasta az ivrit nyelvű lapban, hogy pénzért adják-e az oltást, mire ő: dehogyis, a cél a zsidók védelme, tehát nem pénzért fog menni, hanem mindannyian megkapjuk Reméljük, nem lesz szükség arra, hogy az extrém oltást kipróbálják.

Sok minden tortent, miota nem jelentkeztem, de egyszeruen alig tudom megszervezni, hogy utogessem a billentyuzetet. Most eppen Cfatbol, a zsido  misztika fovarosabol irok, csupa sulyos arc kozott egy olyan billentyuzeten, ami nem mas, mint egy darab moskos lila szilikonlap egy szinten nagyon koszos asztalon. Hightech es redva, na meg ortodox zsidok rengetegen.

Itt a szép kis billentyűzet: 

De nem akarok ennyire elorerohanni.

 Jeruzsalemben zavargasokkal zartunk. megneztuk Szlavival a Mea Shearim-belit is meg a Jaffa kapunal, par lepesre a szallasunktol levot is. A gond az, hogy nem tartjak egy csomoan a sabbatot, autot vezetnek, meg turistak is vannak dogivel es a polgarmester szombaton kinyittatott egy parkolohazat. Na erre tort ki a balhe. A pajeszosok tiltakoztak, a rendorok meg korbevettek oket. mar majdnem el kezdtem kiabalni, hogy sun,sun. Kiemeltek ugyanis a tomegbol par embert a jol ismert modszerrel. Mea Shearimban lovasrendorok is keszenletbn voltak, barmikor a tomegbe mehettek. Nem volt idonk a vegkifejletet vegignezni, mert azt hittuk, hogy hamarosan megy a buszunk, es rohantunk taxival a kozponti palyaudvarra. ott aztan nem engedtek be bennunket, mert harom rabbi eppen azt vizsgalta, hogy lathato-e  legalab  harom csillag az egen, azaz a sabbat (szombat) kiment-e. Addig pedig se kep se hang, nem indulnak a buszok, de meg a szamitogep es acsomagatvizsgalo se megy. Aztan egyszer csak indiai modra bearamlott a tomeg, es vegre elindulhattunk Ra anana-ba (nem eliras csak egy kis vesso hianyzik, de azt nem talalom). Ott vartak bennunket Adriek, akiknel laktunk egy darabig Alfe menasheban. Nagyon kedves emberek, mindent megtettek a kenyelmunk erdekeben, mi meg csereben nem engedtuk oket aludni, allandoan segiteni kellett nekunk hol a Tel/Avivba joves-menesben, hol az autoberlesben. Most kicsit pihennek, mivel sikerult az autoberles, es elutaztunk par napra Galileaba.

Jeruzsalemben es kornyeken gyakorlatilag minden eredemlegeset megneztunk, amelyekrol ajd inkabb kepekkel szamolnek be, ha vegre fel tudok parat tolteni. Nem mindig voltunk (ill. en mindig, csak a Gabi es a Szlavi nem mindig) templomkompatibilisek, igy legtobbszor a Frank Zappara hajazo ortodox keresztenyekkel incidensek voltak. Beorditgattak nekik olykor, hogy out! nem tudom, hogy a hely szellemevel hogy is egyeztettek ossze ezt az alpari stilust. Tudtak persze kedvesek is lenni. Pl. a gorog ortodoxok gorog vendegek kedveert kinyitottak Jerikoban a kolostort, amelynek templomaban szinten volt egy jezusos szikla (ahol megkisertette az ordog). A gorogoket akik kozul kettovel a siklon osszehaverkodtunk, megvendegeltek, eloszor be se engedtek bennunket, aztan a Szlavit elzavartak a megengedhetetlenul rovid nadragja miatt, mi meg vegul a gabival bemehettunk,de sokaig hallgatttuk a zombiszeru popa orditozasat. 

Itt még pár fotó Jeruzsálemről: 

stáció a Via Dolorosán

zsidó temető

látkép az Olajfák hegyéről

Mária Magdaléna templom hagymakupolái

sírásás

néhány miatyánk a Miatyánk templomból...

Jézus utolsó lába nyoma

a Próféták sírjában

ez is

és ez is

meg ő is

és ez is

a híres sírok

csak úgy

Kelet-Jeruzsálem

Szefárd zsinagóga

iskolások őrzője

indul az iskoláscsoport

hamarosan mi is így megyünk kirándulni? 

háztetők

piac a Damaszkuszi kapunál

szundi

a Golgota másik feltételezett helye

muszlim temető az Aranykapunál

és ez látható onnan

Nasszoval, Alfe Menasheban nagyon jo sorunk volt (szegeny Adriek most pihenik ki). Elmentunk onnan Tel-Avivba es Jaffaba varost nezni, meg vegre egy nagyot tombolni a tengerben, ami ott olyan, mint a nagykonyvben (oriasi, homokos, es nagyon meleg, tan tulsagosan is). Masnap talalkztunk haifaban egy internetes imserosommel, aki vegigvitt bennunket a varoson, mindent megmutatott es kozben elmeselte elettortenetet (magyar zsido apa, lengyel zsido anya, munkatabor, koncentracios tabor, hajoval illegalaisan Izraelbe erkezes mint az Exodus c. kultkonyvben). megneztuk Haifa egyik folatvanyossagat, a kockasra vagott Bahai kertet, amelyhez hozzaigazitottak allitolag Haifa foutcajanak hazait is - egyeszuren arreb raktak oket. Haifaban belattuk, hogy ha tenyleg mindent meg akarunk nezni, akkor a legolcsobb es leggyorsabb, ha kocsit berelunk. Masnap Adri le is foglalta nekunk,csak oda kellett erte menni (stoppal, mert a kisebb telepulesek kozott mashogy nem megy).

Szlavi izraeli urvezetove avanzsalt es azota repulunk feher automata valtos hintonkon, nem akkora mint egy kombajn, de nem is kicsi kocsi (a fajtaja nem jut esembe, csak az, hogy feher). Ma mar Cfatban aludtunk, es megneztuk Tiberiast, Nazaretet, Kafernaumot, Kanat, az elso kibucot, es Jezus and csaladja osszes laba nyomat. Voltunk Maria kutjanal Nazaretben, minden letezo szakralis barlangban. Mert a keresztenyseg - ha veletlenul nem tudna valaki - szinte kizarolag barlangokban tortent esemenyeken alapul.

 Belogattam a labamat  a Kineret (Genezareti) toba, a tavon jaras nekem nem sikerult, de a viz naggggyon jo volt.

Cfatban a tenyleg nagyon misztikus (orult es elszallt) varosban egy baromi jo kis helyen lakunk fenn a muvesznegyedben. Minden regi, kis belso udvar, szoval alig akarok innen eljonni. Holnap (ill. ma) egesz nap itt fogunk bolyongani, aztan tepes vissza Adriekhoz, ahol ket nap tengerezes es megszallt ovezet-nezes lesz.

Most kerdes, hogy erek haza, mert baromi keso van, mindig eltevedek, egy no sincs az utcan, csak ortodox pajeszosok, akiknel az a minimum, hogy nem valaszolnak az embernek, ha erdeklodik toluk. Aranyos emberek ezek. bar volt mostegy kivetel, aki kicsit beszel magyarul, es megszolitott bennunket.

És most mindez képekben elmesélve: 

mezüze (háziáldás)

Yafo:

dinnye eladó

finom vacsora Adriéknál

izraeli-magyar vizsla

Adri nanás vizet tölt

tessék irigykedni

Dávid is hazért

Haifai barátunk, Meir

ilyen hajókon érkeztek sokan illegálisan az országba

(lsd. Leon Uris: Exodus)

további régi hajók

Haifa (a színes kert a Bahai garden):

A mi kocsink: 

Ksaria (Cezarea)

Akkó (Acre): 

Cfati házigazdánk állatai: 

Péter háza Kapernaumban:

A Genezáreti (Kineret) tó Kapernaumnál

Bárka Szent Péter idejéből

Májmuni sírja Tiberiásban (Tverja)

Mária kútja Názáretben

Názáret (Gábriel arkangyal & Mária)

Sajátos Mária- és Jézus-ábrázolások Názáretben

valahol itt történt...

A magyar verzió: 

Mt. Tabor

Jordán (keresztelőhely)

ez is ott van

Gedánia Alef,

az első kibuc

Dávidka a híres

kartácságyú

(L. Uris: Exodus)

Cfat (borzasztó a feliratozás, úgyhogy inkább így: látható néhány kabbalista zsinagóga, a híres cfati kék, a Magyarajkúak Múzeuma, a temető benne az első kék sír Luria, a Zohar alkotójának sírja, a másik, ahol nem áll senki éppen, de szintén kékre mázolt, Josef Karo-é, aki a Sulhán Árukhot írta, és találtam persze barlangban is sírokat): 

Elnezest kerek mindenkitol, akiket bebolonditottam, hogy blogolok, de ehhez sajnos nincsenek meg az alapveto feltetelek. Ugyjhogy csak toszavakban:

El akartunk utazni Masadaba, Qumranba, a Holt tengerhez es Jerikoba. Nem talaltunk olcso es jo buszos utakat, csak a hostel konyhajaban levo noname iroda (annyira no name, hogy meg elerhetoseg se volt rajta), ajanlatat tartottuk a legjobbnak, igy hat tegnap kora reggel elindultunk megkeresni a Jaffa kautol minden nap indulo turistabuszt. Hat persze , hogy nem talaltunk ilyet. Jott viszont egy taxis, akinel rekord ido alatt le tudtam alkudni az utat, es egesz nap oda vitt bennunket, ahova mondtuk, es nem kellett rohanni se, mert vart rendesen. Igaz, mikor hosszan mostam le magamrol a sot, mar kezdett aggodni, hogy nem lett-e valamu bajom. Jo kis kirandulas volt, annal is inkabb, mert vegre neha ultunk is, nem csak mentunk.

Ma megint lenyomtuk a kb. 20 km-es gyalogutunkat, de ezuttal ellatogattunk a Siluan osi ciszternahoz is, ahova gumicipovel kell menni, mert egy rovid szakaszon combig er a viz, de kbn. 500 m-en is vadliig, raadasul baromi hideg ez a viz, a barlangjarat keskeny, a falak taknyosak, nyulos bevonatuak, az ut kacsakarungos, egyszoval egy horror. Gondoltam, is, hogy hiaba, elni tudni kell. Az elottunk jarok egyszer csak izraeli nemzeti kuplekba fogtak, es igy a danolaszas kozepette fagyasztottuk a labunkat ugyelve arra, hogy osszes cuccunkkal ne tanyazzunk el a koveken. Ja es mindez toksotetben... Viszont lehetett venni kislampat. 

itt még száraz a talaj

itt már vizes

vizicsuka nélkül nehéz ügy

és ez így megy jó sokáig

Gabi a kő és a víz fogságában

kiértünk végre

Este ket oruletet is volt alkalmaunk latni, a szokasos penteki, ferencesek altal szervezett Via Dolorosa-jarast, ahol  nemi kihagyasokkal vegigjarta egy eleg combos tomeg a franciskanus szerzetesekkel a staciokat, amelyek a muszlim negyedben vannak, es ahol az oslakokat mindez lathatoan nem erdekelte, es nem is tartottak tiszteletben a dolgot. Elgondoltam, hogy mi lett volna forditva, ha mondjuk a muszlim istentiszteletbe beleuvoltozik nehany utcagyerek. Igaz, a szitut nem lehet osszehasonlitani, mvel a muszlimok eleve be se engednek masokat a mecsetekbe, es utcan nem rendeznek vallasi programot, foleg nem a kereszteny negyedben. De hat mit lehet tenni, ha egyszer a keresztutnak ez a kijelolt utvonala.

Korabban irtam a bunkosagi sorrendrol... Na, ezt egyaltalan nem rassz-alapon gondolom en (csak szolok, Eva), hanem szokastanilag, amit viszont az ember itt nap mint nap a boren erzekel. Rovidenm mert mar megint itt toszog a raszta fonok, aki szerintem abba szeretne fejeztetni velem a nethasznaltot, szoval a pajeszosok azzal vivtak ki az elso helyet, hogy a tobbiekket latszolag emberszamba se veszik, ha kerdezel, lehetoleg nem valaszol, vagy ha megis, akkkor foghegyrol, a teruletukre utaljak, ha bemesz, ezt nagyjabol ki is mutatjak. A popak se nagyon birjak a latogatokat, csendorkodnek, ha valakinek a ruhajat nem megfelelonek itelik meg, mert 2 centivel a terde fole er az 50 fokban hordott gatyaja (fiurol van szo nem lanyrol), akkor a kedves out! uvoltessel tessekik ki, de ugyanezt teszik, ha eppen rajonnek arra, hogy ezt vagy azt hurtelen nincs kedvuk engedni megnezni vagy lefotozni. Viszont nem dobalnak meg kovel, mig a chaszidoknal ez elofordulhat. Velunk nem tortent meg, de a hagulatot itelve, ez csak veletlen volt.

Meá Sheárim-i képek: 

A kis Ungarn

kicsit kupi van

nem túl barátságos környék

filozófia címszavakban

nem túl vendégszeretők

A kedves muszlim vallasi vezetok meg azzal szorakoznak, hogy mivel Sharon 2001-ben az engedelyuk nelkul felment a templomhegyre, nem engednek be azota senkit a Sziklatemplomba. En ezt nem tudom nekik megbocsatani. Most beprobalkoztam, es azt mondtam mikor beszolt az or, hogy zarva, hogy dehogy az, es tessek engem beengedni, mert honnan is gondolja, hogy nem vagyok muszlim (elvegre a vallas az maganugy). Na erre le akart viszgaztatni, folytassam az imajat, meg ilyeneket beszelt. MOndtam neki, hogy az apam es az anyam muszlim (bocs ezert) es ne szorakozzon velem, de csak nem engedett be. Autentikus ruhaban talan menne a dolog, de az az igazsag, hogy elment a kedvem az egesztol. Azt is atgondoltam, hogy mekkora feszultseget kelt foloslegesen a zsidok elol is elzarni egy olyan helyet, amit ok a legszentebbnek tartanak. Szoval, volna itt meg boven atgodolnivalo.

A kedvesseg amugy itt csak korlatozottan van jelen. Koszonni a hostel alkalmazottai se mindig tudnak. Na, ezert a bronzerem. A nepi jatekok egyik eleme, a masik bizonytalanban tartasa. Nem kell fizetni csak nezd meg, megmutatja az utat, ulj be, es elvisz, no problem. Persze utolag meg o akarja meghatarozni, hogy mindez mibe kerul, mert altalaban minden kerul valamibe, meg az utbaigazitas eseten is lehet ettol tartani. En meg ugye ezt mar boven tudom, es eloveszem a lerazotechnikat. Ma a hostel egyik fonokere ragtunk be, aki mondta, hogy masik szobat fog adni, mert az utolso napunkra mar korabban kiadta a szobat. Ket napja hitegetett bennunket ezzel, de ma reggel se adott masikat, csak mondta, hogy koltozzunk ki, aztan majd estere ad masikat. Na erre kerestem ezt a helyet ahol most vagyunk 70 shekellel olcsobban, igaz lepukkantabb helyen (meg szarabb a net, viszont fizetos ezert most mar nem tolonganak). Innen is ralatunk a templomhegyre, a Jaffa kapuhoz meg kozelebb vagyunk). 

Irok meg gyors a vajrol. Az ugy volt, hogy vettunk egy kocka vajat, amit allitolag en raktam el, de elfelejtettem, hogy hova. A Gabi mondogatta is , hogy keressem meg, mert valami lehetetlen helyen fog elolvadni. Na, kerestem en, de nem talaltam, egeszen delutanig. Napkozben 1000 Fok volt, es persze, hogy egyszercsak meglett a vaj, ott volt a hatizsakom elso zsebeben (hogy rakhattam oda?). Belenyultam szepen es rogton tudtam, hogy meglett a vaj. Az egesz cuccom uszott a zsirban. Egy orom volt az utcan tisztogatni. Csak azt sajnalom, hogy nem a siratofalnal az ellenorzesnel talalta meg a vajat egy izraeli biztonsagi or.

Volt egy rakas elmenyunk (profetak sirjanal a nagykanizsan jart szerzetes, a gorogok Jerikoban, stb.), de ezekrol maskor, mert letorik a kezem ezen a billentyuzeten.

Altalaban elmondhato, hogy minden nagyon draga, meg mindig a legjobb a muszlim negyedben enni-inni. Engem egy kis kosz ilyesmitol nem tud visszatartani, es ugy latom, a tobbieket sem. Holnap este megyunk Alfe Menasheba Adriennekhez. Addig bucsuzas Jeruzsalemtol, shopping es esetleg egy kis utcai zavargas-nezes (az utraortodoxok nem szeretnek, ha a kozelukben szombaton is nyitva tarto bevasrlokozpont epulne es eleg harciasan tiltakoznak a z utcan). Azóta megtudtam, nem bevásárlóközpont, hanem szombaton nyitva tartó parkolóház hozta lázba Pajeszisztánt.

Zavargás-fotózás (verés nézett ki érte, mivel szombaton fotózni tilos, ezért kissé fésületlen és olykor életlen fotók következnek): 

Nem nagyon tudok innen irni, mert alig van nyitva netcafe. Sulyos egy hely ez. Lassan mindent megneztunk itt Jeruzsalemben, alig van ko, amit nem tapogattunk meg. Holnap igyekszunk eljutni Massadaba es a Holt tengerhez. Nem akarok senkit hosszan untatni a reszletes listaval, lenyeg a lenyeg, a Gabi elokapja a baedeckereit es nincs kegyelem. Minden kore megyunk, de azert kozben igyekszem elvonatkoztatni a turisztoid es regeszeti vonatkozasoktol, elvegre nem vagyok se regesz se tortenesz. Azert persze eredekes par dolgot tudni, de nem viszem tulzasba a megjegyzest. Jo (lenne) vegre lazulni, erre persze nem Jeruzsalem a legjobb hely.

Vannak azert aprobb kellemetlensegek is. Ilyen volt pl. a vajvasarlas. A Gabi allitolag,,,

Na, idaig irtam, es akkor egyszercsak jott a kedves arcu palesztin kisfiu es kikapcsolta a gepet. Hat ez igy megy errefele. Most meg a hostelben a gepre var megint egy orult, itt dobol mellettem az ujjaival. Szolva blogolni korulbelul lehetetlenseg. Most csak annyit, hogy bunkjosagban aranyermesek a chaszid zsidok, az ezustot a kereszteny popak kapjak, a bronzot a maradek arabok es zsidok, akik kozott azert kedvesek is vannak. Majd holnap vagy valamikor igyekszem ezt is kifejteni, de most baromira idegesita mellettem dobolo sohajtozo normalatlan, ugyhogy megyek.

Holnap Massada es Holt tenger - insallah...

Pár fotó a massadai, qumráni és jerikói kirándulásról (voltunk En Gediben a Holt tengernél is, de ott a fotózás részemről elhúzódó fürdés miatt elmaradt, ez ügyben mindenképpen számítanék Szlávi fotóira): 

Tehát: 

 tengerszintnél

 a teve is ott

 Masada magasan van.

 szállunk be a járműbe

 masadai adatok

 Gabi nem kegyelmez a melegben sem

ott távol az a Holt tenger

fentről...

bentről

bár Micvó Masadában

lányoknak is...

a római ostromlók nyomai

Qumran (itt találták a Holt tengeri tekercseket - bővebben: www.apologia.hu/religion/ess-qumran.html): 

Jerikó: 

a cable car ez látszik

cable car

a monostorral egy síkban

a monostor belül mérges Frank Zappa-utánzattal

Jerikóóóóóó

írt kisértette meg Jézust az sátán

Ma egesz nap maszkaltunk a varosban. Nem talaltunk sokaig sim kartyat, asztan a kinezett latnivalok voltak zarva vagy majdnem zarva, szoval ez a Jeruzsalem egy rohanas es szivas, mivel majdnem minden zar du. 5-kor. Hulyek ezek. Internet caffe annyi sincs, mint Nepalban. Elkepeszto. Viszont felfedeztem az ovarosban a ket helyet, ami majd eeslyes lehet, de persze cask holnap ,mert nehogymar ilyen keson nyitva legyen, elvegre Koran kelnek ok, mar legalabb 10-kor. Most a hostelbol irok, ahol mar varnak a netre, baromi idegesito, ugyhogy a beszamolo ezuttal is kesik.

Ugy nez ki, hogy eppen most nincs sorbanallas, ugyhogy probalok irni par sort

Atkeles az Allenby-King Hussein hidon:

Roviden: nem konnyu, konkretan nehez, draga es maceras.

Reggel indultunk Ammanbol, miutan bebizonyitottuk Fayez ur embereinek, hogy nem vagyunk teljesen hulyek, es nem hagyjuk magunkat total levewnni. Csak 7 dinarral akaratak bennunket atvagni, de cask 5-tel sikerult nekik. Azert engedtunk, mert nagyon mentaz ido, es ugy nezett ki, hogy soha nem indulunk el. Taxival mentunk a hatarhoz, aztan kezdodott a cirkusz. Eloszor egy ablakhoz mentunk, ahol lefotoztak, meg kellett mondani a nevunket, hogy megallapitsa az urge, hogy megjegyeztuk-e a nevet ami az utlevelunkben van, aztan a masik ablak elott tomorultunk es hallgatoztunk, hogy mikor szolit a masik fozer, aki persze akkor mondta meg, hogy fejenkent 5 dinarert belyeget kell venni. Ha elobb mondja, gyorsabban megy az egesz, talan ezert nem tette, na meg hogy nehogfy mar megtudjuk, hogy mi a kovetkezo lepes. Aztan mondta, hogy kimehetunk, jon a busz, ami atvisz a tortenelmi hidon, es a buszon kapjuk meg a utlvelet,. De hogy melyik busz, meg honnan indul pontosan, arrol egy szo se. Amig vartunk hallottam egy jo arab csengohangot, az egyik katonae volt, aki bluetoothon atamasolta nekem. Annyira meg volt hatra, hogy elkertem a csengohangjat, hogy kaptam tole olajfa olvasot is, meg mindenfele prospektusokat, na meg szolt mikor jott a busz. Felszaqlttunk, a csomagjainkat ossze/vissza dobaltak (Adrinak uzenet: elkepzelheted, hogy fognak kinezni a perecek, amiket viszunk nektek a Magyar tescobol). Aztak egyszer csak ki kellett szallnunk, mert kiderult, hogy tul sokan vagyunk. Atszallitottak bennunket egy masik buszra (csomagoknak ujabb pofon). Es verge indultunk (mert hogy osszevartak, hogy legyen eleg utas – ahogy az arabeknal szokas ugye). Mikor kiszalltunk az izraeli oldalon,. Azt hittuk, hogy fertotlenitot  fujnak (remeljuk, csak husito levego volt nemi vizpermettel). Utana talalkoztunk egy fakabattal, aki kikerdezett bennunket, hogy hova megyunk, meg minek is. Eloalltam a farebaval, hogy vannak nekunk ismeroseink. El is kerte az emilcimunket, es  eltunt vele olyen 20 percre, aztan mehettunk abba a sorba, ahol az e/mail es ismeros nelkuliek mar javaban alltak (elottunk). Na ennyit a protekciorol. Utana aztan mazlink lett ,mert uj ablak nyilt es mentunk siman a csomagjaink fele, amit az elejen elvettek. Meg is talaltuk oket, es ugyan aelgondolkodtunk kicsit, hogy ne valasszunk-e  helyettuk valami termetesebb es tartalmasab csomagot (mert hogy siman lehetett volna a kedves rendszer nem torodott az utasokkal ugye), de aztan a sajat zsakjinkkal szalttunk sherut taxiba, ami Jeruzsalembe vitt. Elotte volt ujjlenyomatvtel ezt el is felejtettem, meg fotozas, de csak annak, aki eszrevbette az ablakot, mert siman be lehetett menni enelkul is. Lazulnak az izraeliek meg kell allapitanom.

Jerzsalemben azten mentunk a Citadel hostelbe, ahol allitolag a regi ismeretseg miatt kaptunk szobat (bar lehet, hogy tenyleg tele vannak). A teton is alszanak sokan. Nem rossz hely, de felujitottak es elvesztette csoffadt bajat. Valahogy a regi Citadel sokkal jobban tetszett na meg meg is dragult.

Maszkaltunk a varosban, aztan Gabi beindult, es kegyetlen latnivalonezesbe kezdett, ami persze kell, de muszaj lesz szelektalni, ha latni is akarunk valamit , nem csak nezni. Jeruzsalem sokat fejlodott, osszesegeben feherebb lett, ami nem feltetlenul tett jot neki, akar csak a szallasnak. A Citadellaban megneztem este egy fenyjatekot a kozepgiccs kategoriabol. Az a helyzet, hogy toribol mindig rossz voltam, es soha sem tudom megjegyezni, hogy ki kergetett  kit a tortenelem soran. Talan az ilyen kinderthemen programokbol megmarad egyszer valami. Na befejezem most, mert megjottek az agressziv franciak es varnak a netre.

Kis képes beszámoló Jeruzsálemről (az előző blogbejegyzésemhez tettem Allenby-s képeket): 

a Kotel tere

 női szakasz

a Fal

kívánságok

dzsindzsák a Nyugati falon

ők is megérkeztek szombatra

Israeli army

Szent Sír templom udvara

nehéz a kereszt...

Jézus kőlapja (valójában annak másolata) állandóan üzemben

a Golgota, azon belül Jézus keresztjének egyik elképzelt helye (nehezen hihető így ebben a formában)

régen is divat volt a vésegetés (itt járt Béla 1876-ban)

nagy a forgalom Jézus kőlapjánál

Jézus életének főbb eseményei barlangokban és egyéb üregekben játszódtak

Jézus keze nyoma

neki is megvan... (örül, hogy letámaszkodhat, pedig csak kólásüveget cipel)

kilátás kedvenc helyemről, az Aranykapunál lévő muszlim temetőből a szemközti zsidó temetőre

jó bort lehet kapni a Meá Sheárimban

sajátos üzletnév

ilyen karfiolt kérek!! áááá...

Citadel Dávid toronnyal

Citadel belülről

Ez a Sziklamecset belülről, amit nem sikerült most se látni, annak ellenére, hogy albán muszlimnak adtam ki magam

Dávid sírja

Nagy forgalom a Kotelnél

Dom of the Rock

Vajon hova vezet a létra? 

Al-Aksa mecset

Al-Aksa belülről (titkos felvétel)

Sziklamecset kívülről

Aranykapu - még mindig befalazva

Ebben a barlangban fogták el Jézust

Kicsit régi olajfa a Getsemáné kertben

szintén...

A "kis orosz" templom

A Templomhegy az Olajfák hegyéről

Máriáék háza, Jézusék börtöne, Jézus feltételezett sírja - megannyi barlang.

Kedvenceim, a kopt keresztények:

Ő az, aki kijött megnézni a ferencesek menetét, de miután

egy turista pénzt adott neki, megsértődött, a pénzt ledobta, és elment. Őt ne nézze senki koldusnak!

És végül újabb siratófali életképek: